A baj az…
2007 november 6. | Szerző: Picúrka
Ismerős Arcok – Prológus (Szélbe Kiáltok album)
Nem az a baj, hogy bármit mondasz, nem igaz,
A baj az, ha azt mondom: igazság – és te nem tudod, mi az.
Hogy harminc ezüstér’ a lelkedet teszed a pultra,
És amíg csak élsz, ezt teszed újra meg újra.
Hogy semmit nem nézve, fék nélkül rohansz előre,
Magadnak kaparva, taposva gyerekre, nőre.
Tán ezért van, hogy többször nézünk az égre,
Akik szeretnénk, hogy itthon rend legyen végre.
Hogy a dolgok újra a helyükre kerüljenek,
Emberek, határok, völgyek és hegyek,
Hogy megint annyian legyünk, mint a tenger,
És a gyermekünk magyarként lehessen ember.
Szombat
2007 október 20. | Szerző: Picúrka
Szombat…
Micsoda szép ez a szombat itt az irodában! Igazán felemelő látvány ahogy imitálom a munkát! Sőt, már pakoltam is! Tehát túlvagyok a nehezén. Ebédelni kéne, de nincs túl sok kedvem hozzá, mert alig vagyunk és nincs kivel! Ez igazán szomorú. Ebédtársalgó vagyok – alias kényszeresen dumálhatnékom van evés közben! Ez is egy nagy hibám, na de hát senki sem tökéletes! Hihetetlen módon még én sem, de majd talán egyszer…
Visszatérva gilingalangra rájöttem. hogy egyszer már feltettem ide! – ennyit a tökéletesre törekedésemről!
Na megyek, mert épp marha nagy esélyem van több száz ezret nyerni egy jeges honlapon!:) (Cartedor)
“Az eperfagyi, eperfagyi hű de finom, édes is, meg hűvös is az ajkaimon! Finom a citromos, mégjobb a kókuszus, oly jó egy nagy pohár fa-fa-fagyi!!!!” 🙂
KÖLKÖK
2007 október 18. | Szerző: Picúrka
Gyereknek lenni jó! Mindíg, minden időben! Olyankor még elnéznek neked mindent! Bármit is mondj, legyintenek aztán a szokásos szöveg, hagyd, még gyerek!
Szóval buli az egész, de persze te akkor még nem tudsz róla és ez benne az átverés! Csak később jut eszedbe, hogy de jó volt… Na hát erre megint jön a duma: Ilyen az élet! Mostanában bármi rossz történik velem rá fogom! Így könnyebb elviselni! Nem hibáztatok senki élőt, csak őt, neki meg úgyis mindegy!
De gyereknek lenni akkor is jó lenne!:) Na igen, mint Pán Péter! Egyszer majd megmutatom, hogy halt meg Gilingalang!:) Morbid! Na akkor húzás vissza az oviba! PÁ!
“Hónaljpor, gyógyautó,
Intim hifi-kóla,
Biocigi, százalék, van rajta satöbbi.
Egy-két-hát-négy!
Szerintem lenyűgöz,
Továbbá szép is,
Oly mértékben, hogy legszívesebben falra másznék én is.”
Méhek – Óriásposzter
Csak nehogy sehogy…
2007 október 17. | Szerző: Picúrka
Nos az élet megy tovább…
Elköltöztem, igen-t mondtam, güritzünk (jelenleg egyedül tartom a frontot), elveszítettem valakit, és hanyagolok valakiket. Próbáltam mindent összesüríteni, hogy ne kelljen magyarázkodni. De igazándiból nincs is kinek magyarázkodni. Peregnek a filmek, telnek a napok. Mikor már azt hittem, hogy okés minden, sinen vagyunk, megjelent a sors keze. Aztán persze azt is túléltük, mert az ember eredetileg erre van kitalálva, hogy túléljen minden mocskot, mi is tovább léptünk. Aztán persze megint történt valami amiről azt hittem, hogy na itt most lehidalok és soha fel nem kelek, és akkor megint szembesülnöm kellett azzal, hogy nem maradhatok a földön, mert ha én magamat nem is, előbb-utóbb valaki felkapar.
A sors már csak ilyen, arra játszik, hogy mindent túlélj!
Ezennel tudatom mindenkivel, hogy visszatértem! Houston nincs már probléma, a büdös NASA-s zoknitokat megtarthatjátok, az én Apolló tizenvalahányam landolni fog!
“Mennék utamra ha engednéd de,
Testem lelkemmel szemben örök ellentét
Egy örök ellenfél mi egy helyen el nem fér
Mégis a kettő egymás nélkül meg nem él…”
Mentha – Búcsúdal
Pluszban
2007 április 25. | Szerző: Picúrka
Nahát, mióta plusszba van a számlám, rosszabul élek! Mondhatjuk, hogy rosszabbul élek mint 3 hónapja!:) Na jó, ne kampányoljunk. Tehát mióta pénzem van, időm nincs. Lehetetlen elkölteni, pedig nem valami szemet szúróan nagy összeg. Persze nem panaszkodom, hisz sok embernek még ennyi se jut.
Szóval nincs időm shoppingolgatni a barátnőimmel, meg kávézgatni a plázában, meg bólingozni szombat este. Örülök ha alhatok a pihe puha ágyikómban, úgy hogy nem zavar senki.
Na jó, nincs jó kedvem, miért is lenne, egy olyan napon mint a mai. Bár szombaton irány Siófok!:) Végre.
Mostanában hanyagoltam az idézeteket. Itt van egy, hogy okuljatok:
“Hiába vették el a holnapot, tegnap már voltam ott, és láttam azt az embert, aki a gondolatomban olvasott. Ezért levelet írok magamnak, hogy emlékezzem, ha éjjel összedőlne a világ, ez az emlék el ne vesszen. Eleveztem olyan vizekre, ahol nem jártam még mással, csak most egy igaz társsal. Ezt ne feledd írja a napló és én nem fogom ez eskü, hallgass rám. A ringben elkel majd a kesztyű. Tegnap nem hittél még semmiben, a tudás fája kidőlt, holnap képes leszel rá, hogy megállítsd az időt. Ma még gyerek vagy, de holnap felnősz, ahogy mások te is fejlődsz. Mert minden változik meglátod, egyszer neked is lesz párod tudom, már alig várod. Ismerd meg magad és írj, ennek gyümölcse lesz vágod. Lásd a hibákat és nem sért meg a korbács. Amit csinálsz, csináld magadnak úgy nem érhet csalódás. Később megfogják a kezed, de már nem kell, hogy vezessenek. Mert ha valaki bízik benned, erősebb leszel, mint ahogy álmodtad. Nem kell, hogy rettegj, hogy egy újabb tévedés hajt, csak hunyd be a szemed mert holnap révbe érsz majd.”
Mentha – Magamnak —-> Az új lemezen: Ismerd Meg Az Énemet
Néha
2007 április 23. | Szerző: Picúrka
Vannak napok, amikre nem is emlékszem. A megszokás jön-megy.
Felkelek, bevergődök a városba, bambulok ki a fejemből a röpke másfél órás utazás alatt. Aztán dolgozom. Haha! Dolgozom. Szinte minden nap ugyanaz. Faxok, futárok, kávégép szerelés, angol nyelv vad tanulása, nyökögés, értetlenkedés. Aztán másfél órás hazaút. Laza 7 óra és otthon is vagyok. És ez másnap és a következőn, és az azután következőn is megismétlődik.
Élvezd a felnőtt életet. Végre felelősségel tartozol, végre te irányítasz! Ja persze, aztán akkor vedd észre, hogy gondolkodni nincs erőd, hogy befásulsz, hogy értetlen – értelmetlen – unalmas lesz az életed!
Szóval akkor csodálkoznak az ember, ha lövöldözések vannak, ha karambolok, ha halálos balesetek, ha a fiatal menyasszony félrelép? Én nem. Már nem.
Nincs élet, nincs szerelem, nincs semmi. Csak a fásultság, a bambulás a buszon.
A provokálás, hogy változzon valami! Talán, néha más…
MÁV
2007 március 3. | Szerző: Picúrka
Vonatra várni egy élmény! Komolyan, főleg a mi állomásunk, (itt vidéken) Vicziántelepen.
Megindokolom: nincs állomás épület (merthogy megállóhely vagyunk), aztán ebből kifolyólag nincs jegykiadás és hangosbemondás sem, aztán nincs toalett, nincs szemetes, és szinte semmi ami egy állomáshoz kellene.
Esetleg ha egyéb problémáid akadnak, mint például vajon miért nem jön a vonat, beszaladhatsz a sarki boltba ahol esetleg a boltos néni (falurádió) tud valamit mondani, hogy érdemes e az elkövetkező egy órát várakozással töltened, avagy sem. Rosszabb esetben vársz és vagy jön a vonat vagy nem.
Aztán megosztom veletek azt is, hogy az én templomtornyos kisfalum, csupán 30 km-re van a fővárostól, mégis 60 percbe telik, mire beér a vonat a Nyugati-pályaudvarra. Persze csak akkor, ha semmi nem jön közbe, nem robban le, nem késik a szembe vonat (mert persze csak egy sínpár van).
De persze, nem vagyok hálátlan, megköszön a minden kedves MÁV dolgozónak, hogy lehetővé teszik, hogy egyáltalán használatba vehetem a szolgáltatásaikat. Igaz, sokszor nincs fűtés, se ablak, se rendes ülés, büdös van, kosz van, se kuka, se toalett a vonaton, de azért mégis megy, és olykor még időben elindul és időbe megérkezik.
Ja, még valami, de ezt már csak a teljesség kedvéért: egy teljesárú 30 km-es havi bérlet ára 13.600 Forint.
KÖSZÖNÖM!
Tűréshatár
2007 február 26. | Szerző: Picúrka
Tolerancia szintem kezd a nullára csökkenni. Miért tesz tönkre mindenkit ez a világ? Rájöttem, hogy mindenki jónak születik, csak később veszik ki belőlünk az emberség.
Mentha : Tűréshatár
Most viszem én a balhét beszólhat
az alvég leszophat nekem ebből elég
annyi töltényt küldök most beléd
ez épp olyan félreérthető lesz te szemétláda
csípje fel az orrodat a hullazsák cipzárja
legközelebb jobban vigyázz majd
hiába rinyálsz majd hiába kiabálsz
majd hiába állsz majd vigyázzba
ez a sötét oldal törött borda
indul a talajtorna betört orral
a tollam a rímeket önként írja
farkas szemet nézni a kígyóval, ki tovább bírja.
/refrén/
Temető eltemet majd a teremtő
teljesen elnyel a fertő
de majd eldől,de majd eldől
hogy ki bírja tovább te vagy ő.
Együtt sóhajt a Föld a túlélésért
isten elnézést kér majd a késésért
keserves sorsok készülnek a koporsók
emberek életéért küzdenek az orvosok
most a számlákat én állom
valósággá válik minden rémálom
figyelj az utca íze eléggé keserű
a város felett már köröznek a keselyűk
elfogy minden lélegzet ideje hogy észre vedd
azt hogy minden ember férgezett
minden fájdalmas élvezet
az ízek megmérgeznek remélem élvezed.
/refrén/
Nehéz a túlélés ha élni egy büntetés
ez egy küldetés kínszenvedés
felöklend ez a sötét alagút
minden ringyó rút de ebből nincs kiút
ez a feneketlen kút igen a mélybe húz
minden mocskos zúg a valóság térden rúg
bűzlik a vak hajnal
legközelebb legyél
hangosabb köcsög
hogy jobban halljam.
Gonosznak lenni
2007 február 21. | Szerző: Picúrka
Nos akkor.
Rég volt, igaz se volt, hogy volt egyszer egy olyan életem amikor 10-12 órákat aludtam, reggel (11 körül) egy órás kávé (habos-tejes) mellett, hulla nyugodtsággal szívtam el egy-két cigit és délután kegyeskedtem pár órát dolgozni, mint babysitter.
Hm… de jó is volt!
Most nem ez van.
Reggel 7 előtt kelek, este 7-re érek haza, napközben pedig elviselem, hogy a hátam mögött fúrnak a gonoszok. A szemembe meg csak vigyorog és kérdezi, hogy mi van a mai postával? Semmi, mi lenne, hozta a postás bácsi, aztán én jól kiválogattam és oda adtam annak akinek jött. Nem neked, mert a rusnya fejed még csak egy fél másodpercre se bírom látni, nemhogy még a kezedbe is adjak valamit. Esetleg egy tekercs wc-papírt, hogy tekerd a fejedre és húzz haza. Ennyi.
Nem értem az embereket, de ezt már mondtam párszor. Azt hiszem rossz családa születtem. Nem tanultam meg milyen gonosznak lenni, milyen direkt bosszantani másokat, milyen másnak rosszat akarni, sőt keresztbe tenni neki.
És ezen szerintem már nem is tudok változtatni. Nem fényezem magam, egyszerűen értetlenül állok a körülöttem történő események sorozata előtt. Mert nem hiszem, (bár eddig ezt vallottam) hogy mindenki azt kapja amit megérdemel, és hogy minden amit teszünk egyszer visszaszáll majd ránk. Már nagyon nem hiszem!
Bár tehetném…
“Csak a robbanást hallom, másra süket vagyok
Nem érdekel mit beszélnek a hátam mögött a nagyok.
Én is nagy vagyok már, születtem ’83,
Hogy mi folyik a világban felfogtam, mindent látok.
Ha lefekszem a porba körülöttem nem nyílnak virágok,
Két választás van: meghalok vagy megtalálnak a barátok…” Hősök – Hiszem, hogy…
Szív
2007 november 8. | Szerző: Picúrka
“Szeretem az ihletet leírni jobb kézzel
Hogy az agyam telik meg mindig friss oxigénnel
Kimondani mindent, mit a lelkem cipel
Kiborítom, mint a kukát tele szeméttel
Te meg guberálsz a szavak közt, keresed mi hasznos
Jól jöhet még később, sosem lehet tudni sajnos
Hogy a porcelán mennyire lesz rideg a hidegben
Ha összetörik egy álom, milyen szilánk megy a szívembe.”
Norba – Szeretem
Oldal ajánlása emailben
X